• Antal István  /  RMDSZ Országos Alapszabályzata
    A Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapszabályzata
    I. Működési alapelvek 
    1. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a szervezeti önkormányzat elve alapján működik.
    Az önkormányzati elv érvényesítése érdekében az Alapszabályzat egybehangolja a Szövetséget irányító testületek, a parlamenti csoport, a kormányzati tisztségviselõk, a területi szervezetek, a platformok, valamint a társult szervezetek tevékenységét és meghatározza a döntéshozó, végrehajtó, valamint az ellenõrzõ testületek hatáskörét.
    2. A Szövetség legfelsõbb döntéshozó testülete a Kongresszus.
    Két kongresszus között a Szövetség döntéshozó testületei: a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (a továbbiakban SZKT), valamint a Szövetségi Állandó Tanács (a továbbiakban SZÁT). Két SZKT között a Szövetség döntéshozó testülete a SZÁT.
    3. A Szövetség végrehajtó testülete az Ügyvezetõ Elnökség, amely végrehajtja a Kongresszus, az SZKT illetve a SZÁT határozatait. Ennek érdekében, saját hatáskörében, döntéseket hoz.
    A Szövetség legfelsõbb képviseletét a szövetségi elnök, megyei szinten a megyei elnök, területi szinten a területi elnök, helyi szinten a helyi elnök látja el.
    A Szövetség konzultatív testületei: a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban TEKT), a Platformok Konzultatív Tanácsa (a továbbiakban PKT) és az Országos Önkormányzati Tanács (a továbbiakban OÖT).
    A Szövetség parlamenti, kormányzati, illetve helyhatósági politikai képviseletét a listáin megválasztott parlamenti csoport, önkormányzati kép-viselõk, polgármesterek, alpolgármesterek, valamint a Szövetség által jelölt kormányzati tisztségviselõk látják el.
    A romániai magyarság szülõföldön való boldogulása, nyelvének, kultúrájának ápolása, gazdasági fejlõdésének, anyanyelvű oktatásának, hagyományai megõrzésének, művelõdésének érdekében a Szövetség együttműködik a romániai magyar történelmi egyházakkal, valamint a romániai magyar kulturális szervezetek, felsõoktatási szervezetek, más oktatási szervezetek, tudományos szervezetek, nõszervezetek, szakmai és rétegszervezetek egyeztetési fórumaival, szövetségeivel, ernyõszervezeteivel.
    4. A Szövetség ellenõrzõ testületei: a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság (a továbbiakban SZSZFB), a Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság (a továbbiakban SZEB) és a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban SZEFB).
    5. A szövetség testületeinek és tisztségeinek megválasztása a jelen Alapszabályzat szerint történik.
    A személyre szóló szavazás titkos.
    6. A szövetség tevékenységében aktív szerepet vállaló romániai magyar nõszervezetek képviselõi az RMDSZ testületeiben tagságot, tisztséget és képviseleti jogot nyerhetnek.
    A Szövetség választott testületeibe (Kongresszus, SZKT, TKT, vagy választmány, HKT vagy Helyi Választmány), a pozitív diszkrimináció elve alapján, kötelezõ módon nõket és fiatalokat (35 éven aluliakat) is kell választani.
    7. A Szövetség választott testületeiben (Kongresszus, SZKT, TKT vagy Választmány, HKT vagy Helyi Választmány) az ifjúsági szervezetek a jelen szabályzat szerinti képviselettel rendelkeznek.
     
    II. A szövetség megnevezése
    8. A szervezet neve: Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ - Uniunea Democratã Maghiarã din România – U.D.M.R.
    A Szövetség Romániában bejegyzett jogi személy. A Szövetség székhelye Bukarest. A végrehajtó testület székhelye: Kolozsvár. Egyes vezetõ testületei más helységekben is működhetnek.
    9. A Szövetség hivatalos bélyegzõje román és magyar nyelven tünteti fel a Szövetség megnevezését és székhelyét. A szövetségi iratok fejlécén a Szövetség neve más nyelven is szerepelhet.
     
    III. A szövetség céljai
    10. A Szövetség a romániai magyar nemzeti közösség érdekvédelmi, közképviseleti és érdek-egyeztetõ társulása, amely a nemzeti identitás védelme, megõrzése és fejlesztése, a gazdasági-szociális esély-egyenlõség kivívása, a szülõföldön maradás érdekében elõsegíti a közösség önszervezõdését, az anyagi és szellemi létfeltételek javítását, tevékenységét a demokrácia és a pluralizmus jegyében fejti ki.
    11. A Szövetség céljait Programja tartalmazza.
     
    IV. A tagság és a társult szervezetek
    12. A Szövetség egyéni tagja lehet bármely romániai állampolgár, ha belépési szándékát, valamint a Szövetség Programjával és Alapszabályzatával való egyetértését írásban benyújtja a Szövetség valamely helyi szervezetéhez.
    Az egyéni tagok a helyi és területi szervezetek, platformok, illetve társult szervezetek keretei között fejtik ki tevékenységüket.
    A 18. életévüket betöltött egyéni tagok választhatnak és választhatóak a Szövetség minden testületébe. Az egyéni tagok kötelesek tiszteletben tartani az RMDSZ Alapszabályzatát és Programját, valamint teljesíteni vállalt kötelezettségeiket.
    13. Nem lehet RMDSZ jelölt az a tag, aki más szervezet jelöltjeként az elmúlt négy évben RMDSZ-szel rivális politikai, civil szervezet színeiben indult a helyhatósági, parlamenti illetve európai parlamenti választásokon. Nem indítható RMDSZ-es jelöltként az önkormányzati, parlamenti illetve európai parlamenti választáson az a tag, akit megválasztottak RMDSZ-es önkormányzati képviselõként, polgármesterként, parlamenti képviselõként, szenátorként, európai parlamenti képviselõként és a Szövetség megvonta tõle a politikai bizalmat az elmúlt nyolc évben.
    14. Szövetségi szinten a területi szervezetek és platformok az SZKT-ban jutnak képviselethez.
    15. A területi szervezetek, platformok, társult szervezetek, valamint tisztségviselõk kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani a Kongresszus, az SZKT, illetve a SZÁT határozatait és nem határolhatják el magukat e testületeknek, valamint a szövetségi elnöknek e döntések alapján tett állásfoglalásaitól.
    A területi szervezetek, a platformok, valamint a társult szervezetek kötelesek:
    • a) tiszteletben tartani a Szövetség Alapszabályzatát és Programját;
    • b) A területi szervezet parlamenti képviselõi és szenátorai
    • c) a területi szervezetek kötelesek hozzájárulni – a tagdíjból származó bevételük 10%-val – a Szövetség fenntartásához;
    • d) A területen állandó lakhellyel rendelkezõ SZKT tagok
    • e) kidolgozni saját belsõ szabályzatukat és programjukat és, az elfogadástól számított 30 napon belül, eljuttatni ezeket a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottsághoz, amelyeket a Bizottság 30 napon belül köteles véleményezni – az új szabályzat és program az SZSZFB jóváhagyása után lép hatályba;
    • f) a területi szervezet köteles nyilvánosságra hozni új Alapszabályzatát a SZSZFB jóváhagyását követõen.
    A helyi szervezetekre vonatkozó keretszabályokat a területi szervezetek szabályzatai tartalmazzák.
    16. A Szövetséggel szemben vállalt kötelezettségeit megszegõ társult szervezet kizárható, a platform megszüntethetõ, a területi és a helyi szervezet esetében pedig tisztújítás írható ki.
     
    A megyei, területi, helyi szervezetek
    17. A megyei illetve területi szervezetek egy megyében, illetve térségben működõ helyi szervezetek által létrehozott szervezeti egységek, amelyek a Szövetség alapszabályzatában biztosított hatáskörökkel és eszközökkel járulnak hozzá a romániai magyar közösség érdekvédelmének megvalósításához. A Kárpátokon kívül, több megye is alkothat egy RMDSZ megyei szervezetet. Újabb területi szervezetek létrehozására vagy a létezõk átszervezésére az SZKT határozata szükséges. A megyei illetve a területi szervezetek összehangolják mind a helyi, mind a társult szervezetek tevékenységét.
    18. A Szövetség – a belsõ önrendelkezés elve alapján – a következõ szintekbe szervezõdik:
    • a) Azokban a közigazgatási egységekben, ahol egy helyi szervezet működik ez egyben a városi vagy községi szervezet is. Azokban a közigazgatási egységekben, ahol több helyi szervezet működik ezek szövetsége alkotja a városi, illetve községi szervezetet. Ezeket a szövetségeket egy, a helyi szervezetek választmányai által delegált személyekbõl megalakult egyeztetõ tanács vezeti, melynek élén a tanács tagjai közül megválasztott városi, illetve községi elnök áll. E testület hatáskörébe tartozik mindazon döntések meghozatala, amelyek a közigazgatási egység egészét illetik, az elnök pedig gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek a választási törvények értelmében a városi vagy községi elnök hatáskörébe tartoznak.
    • b) A területi szervezet parlamenti képviselõi és szenátorai
    • c) Azokban a megyékben, amelyekben csak egy területi szervezet működik, a területi szervezet egyben a megyei szervezet is. Azokban a megyékben, amelyekben több területi szervezet működik, ezek alkotják a megyei szervezetet. A megyei szintű döntéseket a megyei egyeztetõ tanács hozza meg, szintén ez látja el a megyei kormányzati tisztségviselõk és az önkormányzati képviselõk felügyeletét is. Az általa meghozott döntések az illetõ területi szervezetekre, valamint a felsorolt tisztségviselõkre kötelezõek. A megyei egyeztetõ tanács tagjait a területi szervezetek delegálják, a megyén belüli magyar lakossági és az utolsó parlamenti választások szavazatarányának megfelelõ számban, elnökét pedig tagjai közül választják, vagy az elnöki tisztséget váltakozva látják el a területi elnökök. Az így megválasztott vagy kijelölt elnök gyakorolja mindazokat a jogköröket, amelyek a választási törvények értelmében a megyei elnök hatáskörébe tartoznak.
    • d) A területen állandó lakhellyel rendelkezõ SZKT tagok
    • e) Azokban a megyékben, ahol alacsony számú, romániai magyar közösséghez tartozó lakos él, több megyebeli helyi, illetve kerületi szervezet területi szervezetet alkothat, vagy a szomszédos megyében levõ területi szervezethez csatlakozhat.
    • f) Sajátos regionális kérdések megoldására, az ezekkel kapcsolatos álláspontok egyeztetése és egységes képviselete érdekében több szomszédos területi szervezet regionális egyeztetõ tanácsot hozhat létre.
    • g) az egyéni tagok helyi szervezetekbe tömörülnek;
    • h) két vagy több helyi szervezet kerületi (körzeti) szervezetbe tömörülhet;
    • i) két vagy több helyi, illetve kerületi szervezet területi szervezetet hozhat létre, amelynek határai nem léphetik át – az utolsó bekezdésben szabályozott esetek kivételével – a területi-közigazgatási felosztásban létezõ megyehatárokat;
    • j) azokban a megyékben, amelyekben több területi szervezet működik, a területi szervezetek hozzák létre a megyei szervezetet, amelyen belül történik a megyei szintű döntések meghozatala, valamint a megyei kormányzati tisztségviselõk és az önkormányzati képviselõk felügyelete érdekében kötelesek az együttműködést szabályozni. A meghozott döntések az illetõ területi szervezetekre, valamint a felsorolt tisztségviselõkre kötelezõek.
    19. A területi és megyei szervezeteknek saját működési szabályzattal kell rendelkezniük. A területi szervezetek létezésének elõfeltétele az, hogy a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottsághoz eljuttatott szervezési-működési szabályzatuk, illetve céljaik összhangban legyenek a Szövetség Alapszabályzatával és Programjával.
     
    A helyi szervezet 
    20. A helyi szervezet az RMDSZ alapszintű, önállóan működõ szervezeti egysége.
    A helyi szervezetet létrehozó tagok kötelesek meghirdetni az alakuló ülést. Az alakuló ülés helyérõl és idejérõl kötelesek a területi elnököt értesíteni. Az ülés jegyzõkönyvét az elnök vagy az általa megbízott személy hitelesítésével kell az RMDSZ területi/megyei szervezeténél iktatni.
    Egy településen csak egy helyi szervezet működhet, kivéve, ha a TKT másképp nem dönt.
    Amennyiben egy közigazgatási egységhez több település tartozik, az egyes települések választások, küldöttek delegálása alkalmával jelölt és küldöttállítási jogaikat a legutóbbi népszámláláson a magyar lakosság, és a legutóbbi választásokon a képviselõházi listára leadott szavazatokkal arányosan gyakorolhatják.
    21. A helyi szervezet:
    • a) az Alapszabály keretei között önállóan állapítja meg saját belsõ felépítését, működési szabályait, illetve önállóan választja meg elnökét, elnökségének tagjait;
    • b) az Alapszabálynak és a programnak megfelelõ önálló politikai tevékenységet folytat, amelyért maga, illetve tagjai vállalják a felelõsséget;
    • c) képviseli a Szövetséget a közvélemény elõtt, valamint az állami és önkormányzati szervekkel, a civil, egyházi szervezetekkel való kapcsolataiban;
    • d) szervezi a helyi akciókat, rendezvényeket, kialakítja a helyi közélet kérdéseirõl a Szövetség álláspontját;
    • e) küldöttei útján részt vesz a Szövetség területi és országos tevékenységében;
    • f) Dönt a polgármesterjelölt személyérõl valamint a helyi tanácsosi lista összetételérõl;
    • g) Az alpolgármester jelölt személyérõl a községi vagy a városi szervezet dönt;
    • h) A városi és községi helyi tanácsosi listát a községi, városi RMDSZ szervezetének elnöke vezeti, amennyiben vállalja a jelölést. Ha mandátumot szerez, az elnök a frakcióvezetõi tisztséget is ellátja;
    • i) Amennyiben, a helyi szervezet elnöke nem indul az önkormányzati választásokon, a frakcióvezetõ-jelölt személyérõl a helyi szervezet dönt;
    • j) Az alpolgármester és a frakcióvezetõ visszahívásáról a helyi szervezet dönt;
    • k) Az alpolgármester-jelölt és a frakcióvezetõ-jelölt személyére vonatkozó, valamint az alpolgármester és a frakcióvezetõ visszahívására vonatkozó helyi szervezet által meghozott döntés kötelezi az RMDSZ listán mandátumot szerzett tanácsosokat;
    • l) A megválasztott tisztségviselõk tevékenységükrõl félévente beszámolnak a helyi szervezetnek;
    • m) gazdálkodik az SZKT által megállapított elvek és szabályok szerint bevételeivel;
    • n) dönt az Alapszabályzat által a hatáskörébe utalt kérdésekben.
    A helyi szervezet megszűnésével a használatában álló vagyontárgyak felett a területi választmány rendelkezik.
    22. A helyi szervezet köteles évenként legalább egy közgyűlést tartani. Közgyűlésnek a helyi szervezetben tagsági jogaikat gyakorló személyek összességét kell tekinteni. A helyi szervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon bizonyos kérdésekben átruházhatja a döntési jogosultságot a helyi szervezet választmányára/TKT/MKT vagy elnökségére.
    A helyi szervezet elnöke a közgyűlés idõpontjáról és napirendjérõl szóló értesítést, valamint az ülésrõl készült jegyzõkönyvet köteles elküldeni a területi elnöknek.
    A tisztújító vagy jelelõ közgyűlés akkor határozatképes, ha jelen van a területi elnök, vagy annak megbízottja.
    A közgyűlést kötelezõ összehívni, amennyiben a helyi szervezet tagjainak vagy elnökségnek legalább egyharmada, vagy a TKT, vagy a területi elnök ezt írásban kéri. A beadványt a helyi szervezet elnökéhez kell benyújtani, továbbá iktatni kell a területi/megyei szervezetnél. Az elnök tizenöt napon belül köteles a közgyűlést összehívni. Amennyiben a helyi elnök nem hívja össze a közgyűlést, akkor ezt a megyei elnök köteles megtenni 15 napon belül.
     
    A megyei/területi szervezetek
    23. A területi szervezetek vezetését döntés-hozó, végrehajtó és ellenõrzõ testületek biztosítják.
    E testületek mandátumának idõtartama – beleértve a területi elnökét is – a területi szervezetek alapszabályzatában meghatározott, de nem több mint négy év.
    A tisztújítás elmaradása esetén az Ügyvezetõ Elnökség 60 napon belül köteles a tisztújító küldöttgyűlést összehívni.
    Ennek meghiúsulása esetén az Ügyvezetõ Elnökség megbízott elnököt nevez ki.
    24. A területi szervezetek döntéshozó testületei a következõk:
    • a) a legfelsõbb döntéshozó testület a területi szervezet küldöttgyűlése;
    • b) két küldöttgyűlés között a döntéshozó testület a Megyei/Területi Képviselõk Tanácsa/választmánya (a továbbiakban TKT) és a Megyei/Területi Állandó Tanács.
    25. A területi küldöttgyűlések összlétszámáról a TKT dönt. A helyi szervezetek a küldötteket a legutóbbi népszámlálás magyar lakosság arányában és a legutóbbi parlamenti választások képviselõházi listára leadott szavazatoknak megfelelõ arányban delegálják. A területi szervezet helyi szervezeteinek elnökei tagjai a küldöttgyűlésnek. A területen működõ területi ifjúsági egyeztetõ tanácsok a küldöttgyűlés létszámának legtöbb 15%-val egyenlõ számú képviselõt küldhetnek.
    26. A küldöttgyűlés hatásköre:
    • a) elfogadja a területi szervezet cselekvési programját és alapszabályzatát, amelyek nem mondhatnak ellent a Szövetség Programjának, illetve Alapszabályzatának;
    • b) megválasztja a területi elnököt, illetve dönt ennek megválasztási módjáról;
    • c) megválasztja az SZKT és a KAT tagokat;
    • d) megválasztja a Területi Ellenõrzõ, a Területi Szabályzat-Felügyelõ, valamint a Területi Etikai és Fegyelmi Bizottságokat;
    • e) határoz a területi választmány összetételérõl;
    • f) beszámoltatja az általa választott személyeket és testületeket, meghallgatja és elfogadja azok jelentéseit, vagy visszautasítja és dönt a szankciókról;
    • g) meghallgatja és elfogadja a választmány tevékenységérõl szóló jelentést, vagy visszautasítja és dönt a szankciókról.
    27. A TKT tagjai a választott területi képviselõk, a területi szervezet parlamenti képviselõi, szenátorai, a TKT vagy a választmány által meghatározott számú önkormányzati képviselõk, az SZKT tagjai, a platformok területi szintű csoportjainak egy-egy képviselõje, valamint a területen működõ területi ifjúsági egyeztetõ tanácsok által választott, a TKT vagy a választmány 15%-val egyenlõ számú küldöttei.
    A területi elnök tagja a TKT-nak.
    A területi szintű társult szervezetek és egyházak, valamint a platformok képviselõi a TKT-ban kapnak helyet. Összlétszámuk nem haladhatja meg a TKT 30%-át.
    Azok a megyei tanácsosok, akik nem tagjai a TKT-nak tanácskozási jogkörrel kötelezõen részt vesznek a TKT ülésein.
    A TKT tagjainak száma legkevesebb 15. Azokban a megyékben, ahol alacsony számú, a romániai magyar közösséghez tartozó lakos él, a szövetségi ügyvezetõ elnök jóváhagyásával, a választmányi tagok száma legkevesebb 9 lehet.
    28. A TKT hatásköre:
    • a) a TKT Állandó Bizottságának (elnök, alelnökök, titkárok) megválasztása;
    • b) határozatok elfogadása a Szövetség területi működésére vonatkozóan;
    • c) a területi költségvetés elfogadása;
    • d) a területi tagdíjak szintjének megállapítása;
    • e) a belsõ területi felosztásról szóló határozatok elfogadása;
    • f) a területi szervezet alkalmazottai javadalmazási szintjének megállapítása;
    • g) a szövetségi határozatok területi színtű végrehajtására vonatkozó döntések meghozatala;
    • h) a saját szervezési-működési szabályzatuk kialakítása;
    • i) területi ügyvezetõ testület szervezési-működési szabályzatának elfogadása;
    • j) a területi ügyvezetõ elnök megerõsítése a területi elnök javaslatára;
    • k) a területi ügyvezetõ testület tagjai kinevezésének a megerõsítése a területi ügyvezetõ elnök javaslatára;
    • l) a megyei önkormányzati tisztségviselõk jelölése;
    • m) Dönt a megyei tanács elnök- és alelnök-jelölt személyérõl;
    • n) A megyei tanácsosi listát az RMDSZ megyei szervezetének elnöke vezeti, amennyiben vállalja a jelölést. Ha mandátumot szerez, az elnök a frakcióvezetõi tisztséget is ellátja;
    • o) Amennyiben, a megyei szervezet elnöke nem indul az önkormányzati választásokon, a frakcióvezetõ-jelölt személyérõl a TKT dönt;
    • p) A megyei tanács elnökének, alelnökének és frakcióvezetõjének visszahívásáról a TKT dönt;
    • q) A megyei tanács elnök-, alelnök, és frakcióvezetõ-jelölt személyére vonatkozó, valamint a megyei tanács elnöke, alelnöke és frakcióvezetõ visszahívására vonatkozó TKT által meghozott döntés kötelezi az RMDSZ listán mandátumot szerzett tanácsosokat;
    • r) Azokban az esetekben, amikor egy megyében több területi szervezet működik, a megyei önkormányzat tisztségviselõinek megválasztására és visszahívására vonatkozó döntés a Megyei Egyeztetõ Tanács hatáskörébe tartozik;
    • s) Beszámoltatja az általa választott személyeket és testületeket, valamint az RMDSZ területi szintű kormányzati tisztségviselõit, meghallgatja és elfogadja azok jelentéseit, vagy visszautasítja és dönt a szankciókról;
    • t) a tisztújítás elrendelése – indokolt esetben – valamely helyi vagy körzeti szervezetben;
    • u) egyéb feladat- és hatáskörök, amelyeket a küldöttgyűlés ruházott át rá;
    • v) megválasztja a küldötteket a Megyei Egyeztetõ Tanácsba.
    29. A területi szervezetnek választott elnöke van.
    A területi szervezet elnökét titkos szavazással, a jelenlévõk egyszerű többségével (fele plusz egy) a küldöttgyűlés választja meg, ugyanazzal az eljárással, mint a szövetségi elnököt.
    A küldöttgyűlés tagjainak egyharmada kezdeményezheti a területi elnök felfüggesztését. A felfüggesztésrõl a TKT tagjainak fele plusz egy többségével dönt. A felmentésrõl az TKT elnöke által összehívott rendkívüli küldöttgyűlés dönt, 30 napon belül, a küldöttek összlétszámának fele plusz egy határozatával.
    A területi elnök hatásköre:
    • a) képviseli a területi szervezetet, irányítja annak munkáját;
    • b) összehívja a TKT-t, a Területi Önkormányzati Konferenciát, valamint a Területi Állandó Tanácsot;
    • c) összehangolja a területi szervezet keretén belül létrehozott testületek munkáját;
    • d) ellenõrzi a területi, illetve szövetségi szintű határozatok végrehajtását, valamint a területi ügyvezetõ elnökség munkáját;
    • e) javaslatot tesz a TKT-nak az ügyvezetõ elnök személyére;
    • f) tanácskozási joggal részt vesz a Területi Önkormányzati Konferencia ülésein;
    • g) tisztújítás elmaradása esetén a Területi Állandó Tanács határozata alapján kiírja és lebonyolítja a tisztújítást a helyi, kerületi (körzeti) szervezetekben, ennek meghiúsulása esetén megbízott elnököt nevez ki;
    • h) egyéb feladat- és hatáskörök, amelyeket a küldöttgyűlés ruházott át rá;
    • l) szükség szerint, összehívja alakuló ülésre a területi ifjúsági egyeztetõ tanácsot.
    30. Az országos bejegyzésbõl származó jogköröket és felelõsségeket, amelyek a területi szervezet működéséhez szükségesek, a szövetségi elnök, illetve az ügyvezetõ elnök megbízólevéllel átruházza a területi elnökökre a VIII. fejezet 76/r, illetve a IX. fejezet 80/j pontja szerint, illetve a szabályzati elõírás megszegése esetén visszavonhatja.
    31. A területi szervezet végrehajtó tevékenységét ügyvezetõ testület irányítja, amelynek tagjai az ügyvezetõ elnök és az alelnökök.
    A területi ügyvezetõ testület, a TKT által elfogadott saját működési szabályzat alapján tevékenykedik és a TKT-nak, a helyi állandó tanácsnak, a területi elnöknek, illetve a küldöttgyűlésnek van alárendelve.
    A megyében működõ helyi szervezetek megyei vagy területi szervezetekbe tömörülnek. Amennyiben területi szervezetek jönnek létre, ezek kötelesek megyei szervezetet alkotni. Amennyiben nem működnek területi szervezetek a megye területén, a megyei szervezetre értelemszerűen a 20-32. paragrafusok elõírásait kell alkalmazni.
    32. A küldöttgyűlés által megválasztott Területi Etikai és Fegyelmi, Területi Szabályzat-Felügyelõ és Területi Ellenõrzõ Bizottságok működésére vonatkozóan a megfelelõ szövetségi bizottság működési szabályzata az irányadó.
    33. A Területi Önkormányzati Tanácsok a Szövetség listáin területi szinten megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselõk képviseleti, érdekegyeztetõ és tanácsadó testülete.
    Azon megyékben, amelyek területén több területi szervezet működik, a megyei szervezetre értelemszerűen a 23-31. paragrafusok elõírásait az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni:
    • a) a közgyűlés jogosítványait a Megyei Egyeztetõ Tanács (MET) látja el;
    • b) az MET tagjait az egyes TKT-k delegálják a területi szervezethez tartozó helyi szervezetek a legutóbbi választások képviselõházi listájára leadott szavazatok arányában;
    • c) a megyei tanácsosi listára, illetve a megyei szenátusi és képviselõházi listára vonatkozó ajánlást a MET fogadja el. Amennyiben ezen listákról az MET-ban nem sikerül megállapodni, a listák összeállításának joga az egyes területi szervezetek által elõterjesztett jelölti listák alapján a SZÁT-ra száll át.
    • d) A MET szervezeti és működési szabályzata alapján fejti ki tevékenységét.
    A Területi Önkormányzati Tanácsok az Országos Önkormányzati Tanács szabályzata alapján dolgozzák ki a saját működési szabályzatukat.
     
    Platformok
    34. A platformok a Szövetségen belüli RMDSZ tagokból szabadon megalakult belsõ politikai szervezõdések. Azok a platformok, amelyek országos szinten legalább 750 taggal rendelkeznek, úgy, hogy legalább 3 megyében, megyénként rendelkeznek 150-150 taggal, az SZKT-ban képviseltethetik magukat.
    Azok a platformok, amelyek valamely megyében vagy területi szervezetben legalább 100 taggal rendelkeznek, a TKT/MKT-ban képviseltethetik magukat.
    Amennyiben a platform SZKT képviseletre tart igényt, benyújtja a Szövetségi Szabályzat felügyelõ Bizottsághoz a képviselethez szükséges 750 RMDSZ tagot tartalmazó listát.
    Amennyiben a platform TKT képviseletre tart igény, benyújtja a Megyei Szabályzat felügyelõ bizottsághoz a 100 RMDSZ tagot tartalmazó listát.
    35. A platformok Szövetségen belüli elismerésének feltételeit, az együttműködés módozatait, valamint a Szövetségen belüli jogait és kötelezettségeit a jelen Alapszabályzat, illetve az SZKT határozatai rögzítik.
    36. A Szövetség tagjaként való elismerésük céljából a platformok megalakulásukkor kötelezõ módon benyújtják a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottsághoz a következõ dokumentumokat:
    • a) szándéknyilatkozat, amelyben meghatározzák a platform politikai céljait;
    • b) program és működési szabályzat;
    • c) a platform létrejöttét támogató 750 RMDSZ tag listája, amely igazolja a platform megalakítása iránti politikai igényt;
    • d) a platformok kötelesek négyévente az SZ.SZ.F.B.-hoz benyújtani a c) pont szerint meghatározott támogatási lista aktualizált változatát.
    37. A platformok a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság határozati javaslata alapján válnak a Szövetség tagjaivá. A platformok bejegyzési kérésére a dokumentumok iktatását követõ elsõ SZKT ülésen a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság köteles az SZKT elé terjeszteni a bejegyzésre vonatkozó határozat-tervezetet.
    38. A platformoknak joguk van:
    • a) képviselethez jutni a Szövetség politikai döntéshozó testületeiben;
    • b) a tevékenységükhöz anyagi támogatást kapni a Szövetségtõl;
    • c) rendezvényeket tartani, működési feltételekkel rendelkezni a területi szervezetek székházaiban, figyelembe véve a helyi adottságokat, a területi elnökséggel kötött megegyezés alapján.
    39. A platformok kötelezettségei:
    • a) betartják a Szövetség Alapszabályzatát és Programját;
    • b) saját szervezési és működési szabályzattal rendelkeznek;
    • c) eleget tesznek az SZKT belsõ szervezõdésekre vonatkozó határozatai elõírásainak.
    •  
    • 40. Platform tagságot csak az RMDSZ egyéni tagsággal rendelkezõk kaphatnak.
     
    Társult szervezetek
    41. A Szövetség társult szervezetei szociális, tudományos, művészeti, művelõdési, szakmai jellegű országos csoportosulások, valamint réteg-szervezetek, amelyek a Szövetséggel való együtt-működési szándékukat írásban nyújtják be a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottsághoz, mellékelve a következõ dokumentumokat:
    • a) a Szövetséggel való együttműködési szándéknyilatkozatukat, amely tartalmazza a Szövetség Programjával összeegyeztethetõ céljaikat;
    • b) a szervezet alapdokumentumait;
    • c) a Szövetséggel szemben vállalt kötelezettségeiket tartalmazó dokumentumot. A területi vagy helyi szintű civil társadalmi szervezõdések társulásáról a Szövetség megfelelõ szintű testülete dönt.
    42. A társult szervezetek alapszabályzatukban saját tagjaikra nézve kötelezõnek ismerik el a Szövetség Alapszabályzatának I. és XXII. fejezetében, valamint 134. és 139. cikkelyében foglaltakat.
    43. A Szövetség szakosodott érdekképviseleti tevékenységét a társult szervezetek az Ügyvezetõ Elnökséggel közösen fejtik ki.
     
    Az ifjúsági szervezetek képviselete az RMDSZ testületeiben
    44. Az RMDSZ-szel társult romániai magyar ifjúsági szervezetek képviselõi az RMDSZ testületeiben tagságot, tisztséget és képviseleti jogot nyerhetnek.
    45. A mandátumot nyert ifjúsági szervezeteket képviselõ személyek jogait és kötelezettségeit az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek országos egyeztetõ tanácsával való együttműködési megállapodás határozza meg. Az együttműködés alapfeltétele, hogy az illetõ országos testület, illetve a képviseletet nyert személyek elfogadják a Szövetség Alapszabályzatát és Programját.
    46. Területi szinten az ifjúsági szervezetek képviseletét a területi ifjúsági egyeztetõ tanácsok látják el.
    47. A szövetség bármely szintjén képviseleti mandátumot nyert ifjúsági küldöttekre a Szövetség egyéni tagjaira vonatkozó képviseleti jogok és kötelezettségek alkalmazandók.
    48. Az országos ifjúsági szervezetek a Szövetséggel való viszonyukat meghatározó döntései érvényesek e szervezet területi, illetve helyi tagszervezeteik az illetõ területi vagy helyi RMDSZ-szel való viszonyukra is.
    49. A területi szervezetek tekintetében az ifjúság képviseletére vonatkozóan a 27. cikkely rendelkezései az irányadók.
     
    A kongresszus
    50. A Kongresszus a Szövetség legfelsõbb döntéshozó testülete, amelyet az alapszabályzatban meghatározott testületek, tisztségviselõk megválasztására négyévente tisztújító, illetve kétévente rendes ülésre hívnak össze.
    51. A Szövetséggel társult ifjúsági szervezetek országos egyeztetõ tanácsa a Kongresszuson résztvevõ választott mandátumok 15%-val rendelkezik.
    52. A Kongresszust a szövetségi elnök hívja össze négyévente tisztújító, illetve kétévente rendes, vagy az SZKT ülésének kétharmados többséggel hozott határozata következtében bármikor rendkívüli ülésszakra. 
    A Kongresszus üléseit az általa választott Ülésvezetõ Elnökség vezeti.
    A kongresszusi küldöttek szervezetüktõl írásos megbízatást kapnak, amelyet a Kongresszus megkezdése elõtt a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság igazol. A Kongresszus a mandátummal rendelkezõ küldöttek kétharmadának jelenlétében határozatképes.
    A Kongresszuson, amennyiben nem kapnak küldött megbízatást, tanácskozási joggal részt vesznek az Ügyvezetõ Elnökség, a Szövetségi El-lenõrzõ Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság tagjai is.
    53. A Kongresszus kizárólagos hatásköre:
    • a) meghatározza a Szövetség bel- és külpolitikai irányvonalát, jóváhagyja Alapszabályzatát és Programját;
    • b) a szövetségi elnök beszámolójának meghallgatása, kiértékelése és elfogadása;
    • c) a szövetségi elnök megválasztása;
    • d) az SZKT javaslatára a szövetségi elnök leváltása.
    54. A Kongresszus határozatait a jelenlevõk egyszerű többségével (fele plusz egy) hozza. Kivételt képez az Alapszabályzat és a Program, amelyeknek végszavazásához a jelenlévõk kétharmados többsége szükséges.
     
    VI. A Szövetségi Képviselõk Tanácsa (SZKT)
    55. Két kongresszusi ülés között a Szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete a Szövetségi Képviselõk Tanácsa (továbbiakban SZKT), amely a szövetség politikai értékpluralizmusát jeleníti meg.
    56. Az SZKT összetétele:
    • a) szövetségi elnök;
    • b) parlamenti képviselõk, szenátorok és Európai Parlamenti képviselõk;
    • c) területi elnökök, illetve, amennyiben a területi elnök parlamenti mandátummal rendelkezik, ennek megbízottja;
    • d) 74, a területi szervezeteken belül küldöttgyűlés által megválasztott képviselõ;
    • e) a országos szinten bejegyzett politikai platformok 2-2 küldöttje;
    • f) A választott képviselõk 15%-val egyenlõ, az RMDSZ-szel országos szinten társult országos ifjúsági egyeztetõ tanács által kinevezett ifjúsági küldött.
    • g) A történelmi magyar egyházfõk, valamint a KAT állandó bizottsága tanácskozási joggal részt vehetnek az SZKT ülésein.
    57. Az SZKT tagjai a Szövetség rendszerén belül egyenrangúak. 
    Az SZKT negyedévente rendes és bármikor rendkívüli ülést tart – tagjai többségének jelenlétében határozatképes. Üléseit az SZKT elnöke vezeti, hiányában pedig az alelnökök.
    58. Az SZKT munkáját az általa megválasztott Állandó Bizottság vezeti, amelynek feladata az SZKT üléseinek az elõkészítése és az ehhez szükséges információáramlás biztosítása.
    A szövetségi képviselõk 1/3-ának javaslatára az SZKT köteles az Állandó Bizottságát megújítani.
    Az SZKT üléseit a szövetségi elnök hívja össze az Állandó Bizottság, vagy az SZKT tagjai 1/3-nak kezdeményezésére. A szövetségi elnök akadályoztatása esetén az SZKT-t az SZKT elnök hívja össze.
    59. Az SZKT hatásköre:
    • a) határozatokat hoz a Szövetség működésére és szervezésére vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek nem igényelnek alapszabályzat- vagy programmódosítást;
    • b) félévente meghallgatja az ügyvezetõ elnök jelentését és kiértékeli az ügyvezetõ elnökség tagjainak a tevékenységét;
    • c) meghallgatja a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság állásfoglalásait, azokban az esetekben, amelyekben jelentéstételre kérte fel;
    • d) szövetségi képviselõi indítvány esetében meghallgatja az Ügyvezetõ Elnökség, az érintett ügyvezetõ alelnök vagy szövetségi kormányzati tisztségviselõ kérdéssel kapcsolatos beszámolóját;
    • e) indokolt esetben elrendeli a rendkívüli tisztújítást valamely területi szervezet esetében;
    • f) évente, illetve a mandátum lejártakor kiértékeli a szövetség kormányzati tisztséget betöltõ tisztségviselõinek tevékenységét;
    • g) megválasztja az SZKT elnökét, alelnökeit és titkárait;
    • h) évente, illetve a mandátum lejártakor meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját;
    • i) megtárgyalja és elfogadja az SZSZFB határozatait;
    • j) a szövetségi elnök javaslatára kinevezi az Ügyvezetõ Elnökséget;
    • k) megválasztja a Szabályzat-Felügyelõ, az Etikai, illetve az Ellenõrzõ bizottságokat;
    • l) kiértékeli a Szövetség elõzõ évi költségvetésének végrehajtását a Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság jelentése alapján;
    • m) elfogadja a SZÁT működési szabályzatát;
    • n) dönt a Szövetség kormányzati szerepvállalásáról, illetve a Szövetség nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról vagy az ezekkel kötött partnerségrõl;
    • o) elfogadja az Ügyvezetõ Elnökség szervezési és működési szabályzatát;
    • p) elfogadja a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság működési szabályzatát;
    • r) elfogadja a parlamenti csoport működési szabályzatát;
    • s) szabályozza a parlamenti képviselõk és szenátorok, valamint az önkormányzati képviselõk jelölésének eljárását.
    60. Az SZKT egyszerű és sarkalatos határozatokat hoz.
    Az SZKT sarkalatos határozattal:
    • a) alapvetõ és hosszú távú, a Szövetség programjából levezetett stratégiai döntéseket hoz;
    • b) elfogadja az SZKT működési szabályzatát;
    • c) megválasztja az SZKT elnökét és az Állandó Bizottsága többi tagját;
    • d) elismeri a platformok és a pártok tagságát, illetve dönt ezek tagságának megszüntetésérõl;
    61. Az egyszerű határozatokat az SZKT a jelenlevõ, a sarkalatos határozatokat pedig tagjai összlétszámának többségi szavazatával hozza.
    A személyekre vonatkozó döntések titkos szavazással történnek.
    62. Határozati javaslatokat az SZKT bármely tagja, a szövetségi elnök, az ügyvezetõ elnök, vagy a KAT tehet.
    Az SZKT elé nem kerülhet olyan határozat-tervezet, amelyet az illetékes szakbizottságok nem véleményeztek.
    Az SZKT tagjainak legalább egyharmada írásban kezdeményezheti az ügyvezetõ elnök visszahívását.
    Az SZKT tagjainak legalább egyharmada írásban kérheti a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság vizsgálatát a szövetségi elnök tevékenységére vonatkozóan.
    63. Az SZKT tagjainak mandátuma személyre szóló. Képviselõi mandátumuk az újonnan megalakult SZKT elsõ üléséig érvényes.
    Döntéseiket személyes meggyõzõdésük alapján hozzák és értük nem vonhatók felelõsségre a Szövetségen belül.
    A képviselõi mandátum idõ elõtt lemondás, visszahívás, elhalálozás vagy összeférhetetlenség következtében szűnik meg.
    64. Az Egyeztetõ Kerekasztal az SZKT-nak, az RMDSZ belsõ pluralizmusát megjelenítõ, az SZKT döntéseit elõkészítõ testülete. SZKT ülések alkalmával kötelezõ módon összeül.
    65. Az SZKT képviselõket a jelen szabályzat mellékletében elõírt módszer szerint választják meg.
     
    VII. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT)
    66. A KAT a romániai magyar tudományos, művészeti, művelõdési és szakmai szervezetek, illetve rétegszervezetek képviseleti, érdekegyeztetõ, tanácsadó és – saját hatáskörén belül – döntéshozó fóruma, amely a romániai magyar nemzeti közösség érték- és érdek-pluralizmusát jeleníti meg.
    67. A KAT tagjai:
    • a) a szövetségi elnök által meghívott kulturális, tudományos és közéleti személyiségek, valamint teljes vagy tanácskozási jogkörrel a magyar egyházak képviselõi; ezek összlétszáma nem haladja meg a 15 személyt
    • b) társult kulturális szervezetek 6 képviselõje;
    • c) társult felsõoktatási szervezetek 3 képviselõje;
    • d) társult más oktatási szervezetek 5 képviselõje;
    • e) társult tudományos szervezetek 4 képviselõje;
    • f) társult nõszervezetek 2 képviselõje;
    • g) társult ifjúsági és diákszervezetek 6 képviselõje;
    • h) társult szakmai és rétegszervezetek 2-2 képviselõje;
    • i) 75, a területi/megyei szervezetek által megválasztott képviselõ;
    68. Az i) alpontban szereplõ 75 képviselõnek a területi szervezetek, illetve történelmi régiók szerinti leosztását jelen Alapszabályzat II. melléklete tartalmazza, amely szerves része az Alapszabályzatnak.
    69. A társult szervezetek közötti vitás – a KAT a)-h) pontoknak megfelelõ tagságot érintõ – kérdésekrõl a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság dönt.
    70. A KAT tagjai a Szövetség rendszerén belül egyenrangúak, mandátumuk négy éves, személyre szóló. Az a.)-h.) pontoknak megfelelõ személyeket a jelölõ szervezet visszahívhatja, helyettesítésére csak a jelölõ szervezet jelölhet új tagot.
    A KAT félévente rendes, és bármikor rendkívüli ülést tart – tagjai egyszerű többségének jelenlétében határozatképes. Üléseit a KAT elnöke vezeti, hiányában pedig az alelnökök.
    A tagok helyettesítésére csak az illetõ társult szervezetek delegálhatnak új tagokat. A választott tagok esetében a jelölõ szervezet listáján szereplõ következõ jelölt töltheti be a megüresedett helyet. Amennyiben a listán már nincs több jelölt, a megüresedett mandátum betöltésére idõszakos választást kell kiírni.
    71. A KAT megválasztja elnökét és Állandó Bizottságának többi tagját.
    A KAT Állandó Bizottságának feladata a KAT határozatainak érvényesítése, üléseinek elõkészítése, valamint a szükséges információáramlás biztosítása.
    A KAT elnöke a SZÁT tagja.
    A KAT Állandó Bizottsága tanácskozási joggal részt vehet az SZKT ülésein.
    72. A KAT hatásköre:
    • a) elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvetõ kérdésekrõl;
    • b) összehangolja a társult szervezetek tevékenységét;
    • c) határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak;
    • d) véleményezheti a Szövetségi Képviselõk Tanácsának határozatait, illetve kérheti azok egyszeri újratárgyalását;
    • e) a társult szervezetek bevonásával szakmai segítséget nyújt a Szövetség különbözõ döntéshozó testületeinek;
    • f) beszámoltatja az RMDSZ Ügyvezetõ Elnökségének oktatási és kulturális kérdésekért felelõs ügyvezetõ alelnökét;
    • g) tájékoztatást kérhet a Szövetség vezetõ tisztségviselõitõl;
    • h) kidolgozza és elfogadja saját szervezeti és működési szabályzatát;
    • i) határozatokat hoz a Szövetség működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben;
    • j) személyeket javasolhat közpénzek felhasználásáról döntõ testületekbe.
    73. A KAT alakuló ülését a szövetségi elnök, az ezt követõ üléseit a KAT elnöke hívja össze a tanács Állandó Bizottságának indítványára, illetve az KAT tagok egyharmadának javaslatára, legalább félévente.
    A KAT tagjai többségének jelenlétében határozatképes; határozatait a jelenlévõk egyszerű többségével hozza. A KAT határozatainak végrehajtásáért a kulturális, valamint az oktatási kérdésekért felelõs ügyvezetõ alelnök felel.
     
    VIII. A szövetségi elnök
    74. A szövetségi elnököt a Kongresszus választja meg négy éves idõtartamra.
    A szövetségi elnökjelöltek legalább egy hónappal a választás idõpontja (a Kongresszus) elõtt benyújtják a Szabályzat-Felügyelõ Bizottsághoz nyilatkozatukat a jelöltség elfogadásáról, valamint támogatóik listáját. A támogatói listán legalább két SZKT-ban képviselettel rendelkezõ szervezetnek (amelybõl egyik kötelezõen területi szervezet kell hogy legyen), vagy ezer egyéni RMDSZ tag támogató aláírásának kell szerepelnie.
    A szövetségi elnököt titkos szavazással választják meg a leadott szavazatok abszolút többségével. Ha az elsõ fordulóban egyik jelölt sem kapja meg az abszolút többséget, második fordulóra kerül sor, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vehet részt.
    Amennyiben az elsõ fordulóban az elsõ helyen, egyenlõ szavazatszámmal, kettõnél többen végeznek, valamennyien részt vesznek a második fordulóban.
    Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben is, ha az elsõ fordulóban a második helyen több jelölt ér el azonos szavazatszámot.
    75. A szövetségi elnök a Kongresszus elõtt beszámol, az SZKT-t pedig tájékoztatja tevékenységérõl.
    Tevékenységét a Szövetségi Elnöki Hivatal segíti, melynek szerkezetérõl és összetételérõl a Szövetségi Elnök dönt.
    A szövetségi elnök munkájáért honoráriumot kap, melynek mértékét az SZKT állapítja meg.
    76. A szövetségi elnök hatásköre:
    • a) legmagasabb szinten képviseli a Szövetséget;
    • b) felel a Szövetség külpolitikájáért, ennek érdekében külügyi titkárságot hoz létre;
    • c) megbízza a Szövetség tisztségviselõit, hogy politikai kérdésekben képviseljék a Szövetséget;
    • d) határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak, az Szövetségi Állandó Tanácsnak, valamint az Ügyvezetõ Elnökségnek;
    • e) politikai koordinációs tevékenységet végez;
    • f) tagként részt vesz az SZKT ülésein;
    • g) az Állandó Bizottság javaslatára összehívja az SZKT rendes és rendkívüli üléseit;
    • h) összehívja a Kongresszust, amelynek idõpontját az SZKT, a SZÁT vezetõségével, ügyvezetõ elnökséggel, területi elnökökkel, platformokkal való konzultációt követõen állapítja meg;
    • i) javaslatot tesz az SZKT-nak az ügyvezetõ elnök személyére vonatkozóan; ha az nem kapta meg a szükséges szavazatszámot, legfeljebb még egyszer jelölheti ugyanazt a személyt;
    • j) állásfoglalásokat, nyilatkozatokat, közleményeket bocsát ki a Szövetség programjának, a Kongresszus, az SZKT vagy a Szövetségi Állandó Tanács döntéseinek szellemében;
    • k) biztosítja a Szövetség különbözõ testületei, illetve társult szervezetei közti érdekegyeztetést;
    • l) az ügyvezetõ elnök javaslatára megerõsíti az ideiglenes ügyvezetõ alelnök kinevezését;
    • m) tanácsadó testületeket hozhat létre;
    • n) szabályzat-értelmezési kérdésekben a Szabályzat-Felügyelõ Bizottsághoz fordulhat;
    • o) összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot;
    • p) tájékoztat a Szövetség állapotáról az SZKT elõtt, válaszol az itt feltett kérdésekre;
    • r) megkereséssel fordulhat a Szövetségi Etikai és Fegyelmi, az Ellenõrzõ és a Szabályzat-Felügyelõ Bizottságokhoz;
    • s) megbízólevéllel átruházza az országos bejegyzésbõl származó jogköröket, ezeket vissza is vonhatja;
    • t) felügyeli a parlamenti csoport tevékenységét;
    • u) felügyeli a Szövetség kormány-tisztségviselõinek a tevékenységét.
    77. A szövetségi elnököt halála vagy akadályoztatása esetén az SZKT elnöke helyettesíti. Az akadályoztatást a Szövetségi Állandó Tanács állapítja meg.
    78. Amennyiben felmerül, hogy a szövetségi elnök működése során megsértette az Alapszabályzat elõírásait, az SZKT tagjai egyharmadának írásbeli kérésére a Szabályzat-Felügyelõ Bizottság kivizsgálja a szövetségi elnök tevékenységét és javasolhatja az SZKT-nak a szövetségi elnök tisztségébõl való felfüggesztését, vagy tájékoztatja a testületet az indítvány megalapozatlanságáról.
    A felfüggesztésrõl az SZKT ülése, tagjainak 2/3-os többségével dönt.
    A felmentésrõl az SZKT elnöke által összehívott rendkívüli Kongresszus dönt, 30 napon belül, a küldöttek összlétszámának fele plusz egy határozatával.
     
    IX.  Az ügyvezetõ elnök és az ügyvezetõ elnökség
    79. Az ügyvezetõ elnököt és az ügyvezetõ alelnököket az SZKT nevezi ki, és ugyanez hívja vissza. Az ügyvezetõ elnök és az ügyvezetõ alelnökök felelõsséggel tartoznak az SZKT-nak. A kulturális és oktatási kérdésekért felelõs ügyvezetõ alelnök felelõsséggel tartozik a KAT-nak.
    Az ügyvezetõ elnök és ügyvezetõ alelnökök lehetnek fõállású vagy mellékállású tisztségviselõk.
    80. Az ügyvezetõ elnök hatásköre:
    • a) szervezi és irányítja az Ügyvezetõ Elnökség munkáját, felügyeli a területi szervezetek végrehajtó testületeinek tevékenységét, ellenõrzi a Kongresszus, SZKT, SZÁT, a területi szervezetekre vonatkozó határozatainak végrehajtását;
    • a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Ügyvezetõ Elnökség, a Szövetségi Elnöki Hivatal és a területi szervezetek központi alapból fizetett végrehajtó tisztségviselõi esetében;
    • b) képviseli a Szövetséget illetékességi területein;
    • c) képviseleti megbízást ad az Ügyvezetõ Elnökség tagjainak, a működési szabályzatnak megfelelõen;
    • d) kidolgozza és az SZKT elé terjeszti az Ügyvezetõ Elnökség szervezeti és működési szabályzatát;
    • e) kinevezi és megerõsítésre javasolja az ügyvezetõ alelnököket és az ideiglenes alelnököket;
    • f) félévente jelentést készít a Szövetség helyzetérõl, amelyet írásban az SZKT elé terjeszt;
    • g) részt vesz az SZKT és a SZÁT ülésein. Amennyiben nem tagja az SZKT-nak, tanácskozási joggal részt vesz ennek ülésein;
    • h) megszervezi a szakértõi segítségnyújtást a parlamenti csoport tagjainak és a kormányzati szerepet vállaló tisztségviselõknek;
    • i) megbízólevéllel átruházza azokat a jogköröket, amelyek a területi szervezetek működéséhez szükségesek;
    • j) a szövetségi elnök akadályoztatása esetén összehívja a Szövetségi Állandó Tanácsot.
    81. Az ügyvezetõ elnök visszahívását az SZKT tagjainak egyharmada, vagy a szövetségi elnök kezdeményezheti.
    A visszahívásról az SZKT összlétszámának fele plusz egy szavazatával dönt.
    82. Az Ügyvezetõ Elnökség tagjai: az ügyvezetõ elnök, valamint az ügyvezetõ alelnökök.
    Az Ügyvezetõ Elnökséget az SZKT nevezi ki, illetve hívja vissza.
    Az Ügyvezetõ Elnökség mandátuma négy év.
    A Kongresszus után az Ügyvezetõ Elnökség hivatalban marad az új Ügyvezetõ Elnökség az SZKT általi kinevezéséig.
    83. Az Ügyvezetõ Elnökség testületi döntéseit tagjai kétharmadának jelenlétében abszolút többséggel hozza. Az Ügyvezetõ Elnökség tagjai saját szakterületükön az Ügyvezetõ Elnökség szabályzata szerint önálló döntéseket hozhatnak, amirõl tájékoztatják az Ügyvezetõ Elnökséget.
    84. Az Ügyvezetõ Elnökségnek alárendelve működnek a Szövetség végrehajtó hivatalai.
    Az Ügyvezetõ Elnökségnek kötelezõ módon alelnökei a területi szervezetekért-, az önkormányzatokért-, a kulturális- valamint az oktatási kérdésekért felelõs alelnökök.
    85. Az ügyvezetõ elnök dönthet bármelyik ügyvezetõ alelnök tisztségbe való kinevezésérõl, illetve felmentésérõl a 80/f pont értelmében. Az ilyen döntéseit az ügyvezetõ elnök írásban közli az érintettel és bejelenti az Ügyvezetõ Elnökség legközelebbi ülésén. A döntés az ülésen történõ bejelentést követõen lép hatályba.
    86. Az ügyvezetõ elnök a megüresedett ügyvezetõ alelnöki tisztség betöltésére 15 napon belül ideiglenes ügyvezetõ alelnököt nevez ki a szövetségi elnök megerõsítésével.
    Amennyiben a soron következõ SZKT ülésén nem alakul meg a kinevezésükben megerõsített alelnökökbõl álló Ügyvezetõ Elnökség, az ügyvezetõ elnök köteles beadni lemondását a szövetségi elnöknek.
    87. Az Ügyvezetõ Elnökség rendszeresen tanácskozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával és a Szövetség összehangolt működésére vonatkozó szervezési, operatív döntéseiben figyelembe veszi ennek a testületnek a véleményét.
    88. Az Ügyvezetõ Elnökség tevékenysége során követi a Szövetség tagjainak helyzetét a szórványvidékeken - beleértve a moldvai csángókat is - és ezeket a Szórványtanács javaslata alapján anyagilag támogatja.
     
    X. A szövetségi állandó tanács
    89. Két SZKT ülés között az RMDSZ döntéshozó testülete a Szövetségi Állandó Tanács.
    90. A Szövetségi Állandó Tanács az RMDSZ irányító 14 fõs testülete, amely az SZKT által elfogadott saját működési szabályzata alapján fejti ki tevékenységét.
    A SZÁT havonta legalább egyszer és a Szövetségi Elnök összehívására bármikor ülésezik.
    A SZÁT-ot a szövetségi elnök hívja össze, akadályoztatása esetében pedig az ügyvezetõ elnök.
    A SZÁT összehívása kötelezõ, ha azt legalább tagjai egyharmada kezdeményezi.
    A SZÁT határozatainak meghozatala érdekében, szükség esetén, elõzetesen konzultálni kell a területi elnökökkel.
    91. A szövetségi elnök kötelezõen beszámol az SZKT-nak a SZÁT tevékenységérõl.
    92. A Szövetségi Állandó Tanács:
    • a) a Szövetség Alapszabályzatának és programjának keretei között irányítja a Szövetség folyamatos tevékenységét;
    • b) a Szövetség nevében nyilatkozatokat, állásfoglalásokat ad ki;
    • c) gondoskodik arról, hogy a Kongresszus, SZKT illetve SZÁT által elfogadott általános és szakpolitikai koncepciók érvényesüljenek a Szövetség és szenátusi, képviselõházi RMDSZ frakció tevékenységében - kormányzati szerepvállalás esetén, a koalíciós megállapodásra is figyelemmel - a kormány politikájában;
    • d) politikailag irányítja a szenátusi és képviselõházi frakciókat. A frakciók vezetõségével egyeztetve - az SZÁT kétharmadának támogatásával - konkrét kérdésben meghatározott magatartás követését írhatja elõ a frakciótagok számára;
    • e) a kormányzati tisztségviselõ jelölteket rangsorolja;
    • f) a kormányzati szerepvállalás esetén biztosítja a Szövetség, a szenátusi és parlamenti frakció és a kormány együttműködését, beszámoltatja a kormányba illetve a központi államapparátusba a Szövetség által delegált államtitkárokat, helyettes államtitkárokat, igazgatókat, igazgatóhelyetteseket, ügynökségi vezetõket és helyetteseiket, illetve a kormánynak javaslatokat tesz intézkedések megtételére;
    • g) figyelemmel kíséri a Szövetség Európai Parlamenti képviselõcsoportjának tevékenységét és számára aktuális politikai kérdésekben ajánlásokat tesz;
    • h) biztosítja a Szövetség működésének feltételeit;
    • i) összehangolja a Szövetségi szervek, szervezetek együttműködését, tõlük tájékoztatást kérhet;
    • j) elfogadja a Szövetség évi költségvetését;
    • k) gyakorolja a Szövetség vagyona feletti tulajdonosi jogokat.
    93. A Szövetségi Állandó Tanács összetétele:
    • - szövetségi elnök
    • - ügyvezetõ elnök
    • - szenátusi frakció vezetõje
    • - képviselõházi frakció vezetõje
    • - SZKT elnöke
    • - Kulturális Autonómia Tanács elnöke
    • - az RMDSZ-szel együttműködõ országos ifjúsági egyeztetõ tanács képviselõje
    • - 3 regionális területi elnök
    • - Területi Szervezetekért Felelõs ügyvezetõ alelnök
    • - Kormányzati Kapcsolatokért Felelõs ügyvezetõ alelnök
    • - Önkormányzatokért Felelõs ügyvezetõ alelnök
    • - Országos Önkormányzati Tanács elnöke
    A Szövetségi Állandó Tanács határozatokat hoz a Szövetség működésére és szervezésére vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek nem igényelnek alapszabályzat- vagy programmódosítást.
    A Szövetségi Állandó Tanács határozatokat bocsát ki.
    94. A Szövetségi Állandó Tanács a Szövetség ellenõrzõ testületeinek jogszerű működését nem korlátozhatja.
     
    XI. A szövetségi szabályzat-felügyelõ bizottság
    95. A Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság (a továbbiakban: SZSZFB) az a szövetségi szintű testület, amely - a Szövetség szabályrendszerének egységességét, minden jellegű és minden szintű működésének szabályosságát felügyeli. Öt tagja van, mind jogászok, akikbõl 3 tagot az SZKT, 2 tagot a Szövetségi Elnök javasol, és akiket az SZKT erõsít meg. Az SZSZFB tagjait négyéves idõtartamra választják
    96. Az SZSZFB hatásköre: 
    Alapfokon:
    • - ellenõrzi a Szövetség döntéshozó testületei határozatainak az Alapszabályzattal való összeférhetõségét;
    • - ellenõrzi a területi szervezetek, platformok, társult szervezetek programját és szabályzatát, valamint azoknak a Szövetség Programjával, illetve Alapszabályzatával való összeférhetõségét;
    • - kizárólagos érvénnyel értelmezi az Alapszabályzatot;
    • - kivizsgálja a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai által elkövetett etikai és fegyelmi vétségeket;
    • - határoz minden egyéb olyan kérdésben, amelyet a jelen Alapszabályzat, az SZKT vagy a szövetségi elnök a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság hatáskörébe utal.
    Másodfokon:
    • határoz a területi szövetségi szabályzat-felügyelõ bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések esetében.
    97. Az SZSZFB köteles 60 napon belül letárgyalni a hozzá intézett alapszabályzat-értelmezési kéréseket és álláspontját további 5 napon belül közölni a kérelmezõvel.
    98. Az SZSZFB kidolgozza és elfogadásra az SZKT elé terjeszti saját működési és rendtartási szabályzatát, melyet az Ügyvezetõ Elnökség, az elfogadástól számított két héten belül köteles közzétenni a Szövetség hivatalos kiadványaiban, másolatait pedig minden területi szervezetnek, platformnak, társult szervezetnek és minden szövetségi színtű szervnek elküldeni. Az SZSZFB működését szabályzatának közzététele után kezdheti meg.
    Működését egy, tagjai közül választott elnök vezeti.
    A Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság döntéseit teljes ülésen hozza.
    Az SZSZFB döntései lehetnek szabály-szerűségi határozatok, értelmezési határozatok, elvi döntések vagy fegyelmi határozatok. Valamennyi döntését többségi szavazattal hozza. Szavazat-egyenlõség esetén az elnök szavazata a döntõ.
    Évente beszámol tevékenységérõl az SZKT ülésén.
    Az SZSZFB szabályszerűségi és fegyelmi határozatait, jóváhagyás végett, az SZKT következõ ülése elé kell terjeszteni. Az értelmezési határozatokról és elvi döntésekrõl a legközelebbi alkalommal tájékoztatni kell az SZKT-t.
    99. Az SZSZFB munkáját az Ügyvezetõ Elnökség segíti.
    Működését a Szövetség éves költségvetésében elkülönített összeg teszi lehetõvé.
    100. Az SZSZFB tagság a mandátum lejárta elõtt lemondással vagy elhalálozással szűnik meg. Működésképtelenség esetén, a SZÁT javaslatára, az SZSZFB visszahívható az SZKT határozata alapján.
    101. A területi szervezet és az azt alkotó helyi szervezetek működése szabályosságának felügyeletét a Területi Szabályzat-Felügyelõ Bizottságok látják el.
    Alapfokon:
    •  - ellenõrzi a területi szervezetek döntéshozó testületei határozatainak a területi alapszabályzattal való összeférhetõségét;
    •  - ellenõrzi a helyi szervezetek és a helyi szinten társult szervezetek programját és szabályzatát, valamint azoknak a területi szervezet programjával és alapszabályzatával való összeférhetõségét;
    •  - kizárólagos érvénnyel értelmezi a területi szervezet alapszabályzatát;
    •  - kivizsgálja a Területi Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai által elkövetett etikai és fegyelmi vétségeket;
    •  - határoz minden egyéb olyan kérdésben, amelyet a területi szervezet alapszabályzata, a TKT vagy választmány, illetve esetenként a területi elnök a Területi Szabályzat-Felügyelõ Bizottságok hatáskörébe utal.
    Másodfokon:
    • - határoz a helyi szabályzat felügyelõ bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések esetében, amennyiben nem létezik Helyi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság, ez a határozat is alapfokú.
     
    XII. A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság
    102. A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: SZEFB) feladata a Szövetség bármely szintjén felmerülõ etikai problémák kivizsgálása és megoldási javaslatok elõterjesztése az illetékes döntéshozó szervek számára. Hét tagból álló testület, akik közül legalább 3 jogász. Az SZKT választja ötéves mandátummal.
    Működését egy, tagjai közül megválasztott elnök vezeti.
    Évente beszámol tevékenységérõl az SZKT ülésén.
    103. Az etikai és fegyelmi bizottságok a Szövetség etikai és fegyelmi ügyeinek elbírálására hivatott testületek. Működésükben a következõ hierarchia érvényesül:
    • - a helyi (területi, megyei) etikai és fegyelmi bizottságok a helyi (területi, megyei) etikai és fegyelmi ügyekben eljáró, kizárólag alapfokú ítélõtestületekként működnek;
    • - a SZEFB Alaptanácsa háromtagú, s alapfokú fórumként jár el a szövetségi szinten elkövetett etikai vagy fegyelmi vétségek esetében, ugyanakkor fellebbviteli fóruma a megtámadott helyi etikai bizottsági határozatnak. Az Alaptanács dönti el, hogy szövetségi szinten megtárgyalandó etikai vétségrõl van-e szó;
    • - a SZEFB Nagytanácsa öttagú, az Alaptanács határozatainak fellebbviteli fóruma, ugyanakkor újratárgyalási/felülvizsgálati jogköre van bármely szintű, jogerõs etikai bizottsági határozat esetén. A SZEFB munkáját az Ügyvezetõ Elnökség alkalmazottai közül esetrõl esetre megbízott titkár segíti. Működését a Szövetség éves költségvetésében elkülönített összeg teszi lehetõvé.
    104. A SZEFB kidolgozza és elfogadásra az SZKT elé terjeszti az általános etikai és fegyelmi eljárási szabályzatot, amely a Szövetség hivatalos nyomtatványaiban való közzétételétõl kezdve minden fokú etikai és fegyelmi bizottság számára kötelezõ.
    105. A SZEFB-i tagság a mandátum lejárta elõtt lemondással vagy elhalálozással szűnik meg.
    Működésképtelenség esetén, a SZÁT javaslatára és az SZKT határozata alapján, a SZEFB visszahívható.
     
    XIII. A Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság
    106. A Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság (a továbbiakban: SZEB) feladata a Szövetség pénz- és vagyongazdálkodásának folyamatos ellenõrzése. Az SZKT ülése által öt évre választott öt pénzügyi vagy könyvviteli szakemberbõl áll.
    107. A Szövetség éves költségvetésének végrehajtásáról a SZEB évente jelentést terjeszt az SZKT ülése elé.
    108. A SZEB és a területi ellenõrzõ bizottságok egységes rendszert alkotnak, melynek szervezési és működési szabályzatát az SZKT fogadja el. Az egységes rendszeren belül a SZEB vizsgálat indítására utasíthatja a területi ellenõrzõ bizottságokat, ugyanakkor a területi ellenõrzõ bizottságok határozatai ellen a SZEB-hez lehet fellebbezni. Ez utóbbi esetek kivizsgálásában a SZEB közvetlenül jár el.
    A SZEB és a területi (helyi, megyei) ellenõrzõ bizottságok kérelemre vagy hivatalból járnak el.
    A Területi Ellenõrzõ Bizottságok feladata a területi szervezet és a helyi szervezetek pénz- és vagyongazdálkodásának folyamatos ellenõrzése. A területi szervezet éves költségvetésének végre-hajtásáról a Területi Ellenõrzõ Bizottság évente jelentést terjeszt a TKT, illetve esetenként a TKT és elé.
    A SZEB és a területi (helyi, megyei) ellenõrzõ bizottságok szervezeteirõl és eljárásáról külön SZKT-határozat rendelkezik.
    109. A Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság munkáját az Ügyvezetõ Elnökség alkalmazottai közül esetrõl esetre megbízott titkár segíti. Működését a Szövetség éves költségvetésében elkülönített összeg teszi lehetõvé.
    110. A tagság a mandátum lejárta elõtt lemondással vagy elhalálozással szűnik meg. Működésképtelenség esetén, a SZÁT javaslatára, a SZEB visszahívható az SZKT ülésén hozott határozatával.
     
    XIV. A parlamenti csoport
    111. A parlamenti csoport a Szövetség parlamenti képviselõibõl és szenátoraiból áll. Külön szabályzat alapján működik, melyet az SZKT hagy jóvá.
    A parlamenti csoport illetékes minden parlamenti tevékenység során szükséges döntés meghozatalára.
    A parlamenti csoport illetékes szakbizottsági tagjai véleményt nyilvánítanak a miniszteri és államtitkári rangú tisztségek esetében a jelöltek személyérõl, amit írásban eljuttatnak az Ügyvezetõ Elnökséghez.
    A parlamenti csoport tagjai politikai tevékenységük során kötelesek tiszteletben tartani a Szövetség Programját, a Kongresszus, az SZKT, valamint a SZÁT, illetve a csoport és a frakciók határozatait.
    A parlamenti csoport tagjai tevékenységükrõl beszámolnak a területi szervezet TKT-ja vagy választmánya elõtt.
    A parlamenti frakciók évente választanak frakcióvezetõket.
    112. A területi szervezetek TKT-inak (választmányainak) határozata alapján a Szövetség parlamenti képviselõit és szenátorait vagy általános, közvetlen, egyenlõ, titkos és állóurnás, vagy küldöttgyűlésen történõ elõválasztáson jelölik. A mindenkori szövetségi elnököt hivatalból biztos bejutó helyen jelölik az SZKT által kijelölt választókerületben.
    A Kárpátokon túli megyékben, ahol nincs RMDSZ szervezet, a képviselõházi listákra vonatkozó javaslatokat az RMDSZ-szel együttműködõ ifjúsági szervezetek országos egyeztetõ tanácsa terjeszti elõ, a szenátori listákra pedig a SZÁT javasol jelölteket.
    A jelöltlistákat a Szövetségi elnök írja alá.
     
    XV. Az országos önkormányzati tanács
    113. A Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa (a továbbiakban: OÖT) a Szövetség listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselõk legfõbb képviseleti, érdekegyeztetõ és tanácsadó testülete.
    Az OÖT évente legalább kétszer ülésezik.
    114. Hatáskörébe közvetlenül az önkormányzati tevékenységgel, annak szakmai és érdek-védelmi vetületével kapcsolatos kérdések tartoznak.
    115. Az OÖT saját szervezési és működési szabályzata alapján tevékenykedik, melyet az SZKT hagy jóvá. Az OÖT elnökét a szervezési és működési szabályzat alapján választják meg. Az OÖT elnöke tagja a Szövetségi Állandó Tanácsnak.
     
    XVI. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
    116. A tanács a területi szervezetek elnökeibõl áll, konzultatív testület, amely a szövetségi elnök, az Ügyvezetõ Elnökség, az SZKT, illetve a SZÁT fontos döntéseinek, elvi, politikai állásfoglalásainak elõkészítési folyamatában fejti ki tevékenységét. A tanács pontos feladatkörét, szervezési és működési szabályzatát az SZKT hagyja jóvá.
    A TEKT üléseit a szövetségi elnök hívja össze, akadályoztatása esetén pedig a szövetségi ügyvezetõ elnök.
    A SZÁT 3 területi elnök tagját a következõ megyei szervezetek jelölik ki: 1 tagot jelöl a Hargita, Kovászna, Maros megyei szervezet; 1 tagot jelöl az Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy, megyei szervezet; 1 tagot jelöl a Beszterce, Brassó, Fehér, Hunyad, Krassó Szörény, Kolozs, Szeben, Temes és a többi Kárpáton túli megyei szervezet.
    A delegált területi elnökök megjelenítik a SZÁT-ban az általuk képviselt régiót és tájékoztatási kötelezettségük van a megbízó megyei szervezetek felé.
     
    XVII. A platformok konzultatív tanácsa (PKT)
    117. A PKT az SZKT által elismert platformok vezetõibõl, illetve az általuk delegált képviselõkbõl áll. A PKT politikai tanácsadó testület, a Szövetség politikai döntéseinek elõ-készítését hivatott elõsegíteni. Szervezési és működési szabályzatának tervezetét maga javasolja és azt az SZKT fogadja el.
    A PKT ülését a szövetségi elnök hívja össze.
     
    XVIII. A szövetség kormányzati tisztségviselõi
    118. A kormánykoalícióban való részvételrõl az SZKT dönt.
    119. A miniszteri és államtitkári rangú tisztségek esetében a jelöltek személyérõl az Ügyvezetõ Elnökség elõterjesztése alapján a SZÁT dönt. Mindkét esetben a Szövetség területi szervezetei, pártjai és platformjai, valamint társult szervezetei javaslattételi joggal rendelkeznek. 
    A megyei tisztségek esetében - a szakmai szervezetekkel való konzultációt követõen - a jelölés joga a területi szervezetet, illetve a megyei egyeztetõ tanácsot illeti meg.
    120. A kormányzati szerepet vállaló tisztségviselõk legjobb tudásuk szerint képviselik a Szövetség érték- és érdekprioritásait.
    Felügyeletüket a szövetségi elnök látja el.
    A Szövetség kormányzati tisztségviselõi az SZKT-nak, a SZÁT-nak, a szövetségi elnöknek valamint az ügyvezetõ elnöknek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
    121. A Szövetség kormányzati tisztségviselõinek csoportja a szövetségi elnök konzultatív testületeként is működik. A csoport tevékenységét egy, a tagjai közül az ügyvezetõ elnök által kinevezett ügyvezetõ alelnök hangolja össze, illetve egy bukaresti székhelyű koordinációs információs iroda segíti.
    Szakmai és érdekvédelmi kérdésekben az Ügyvezetõ Elnökség illetékes fõosztályával egyeztetnek.
    Kormányzati szerepet vállaló tisztségviselõ visszahívásáról az Ügyvezetõ Elnökség javaslatára, vagy saját kezdeményezésre a Szövetségi Állandó Tanács dönt.
    Visszahívást kezdeményezhet az SZKT tagjainak egyharmada is. Ebben az esetben az SZKT többségi szavazattal dönt.
    A Szövetség kormányzati tisztségviselõi tanácskozási joggal részt vesznek az SZKT ülésein.
     
    XIX. A szövetség vagyonáról
    122. A Szövetség pénzügyi alapjainak forrásai:
    • - adományokból és a pártoló tagok hozzájárulásából származó bevételek;
    • - kulturális és törvényes gazdasági tevékenységbõl származó jövedelem;
    • - a területi szervezetek, platformok tagdíjból származó jövedelmének 10%-a;
    • - állami költségvetés.
    123. A Szövetség jövedelmi forrásai a következõk: tagsági díjak, hozzájárulások, adományok, társulási díjak, állami támogatás és egyéb törvényes keretek között szerzett jövedelmek.
    A Szövetség vagyonát a tulajdonát képezõ vagy bármely módon, törvényes keretek között szerzett ingó és ingatlan javak képezik.
    A Szövetség vagyonának nyilvántartása, kezelése és átadása/továbbítása az Ügyvezetõ Elnökség jóváhagyásával történik.
     
    XX. Tagsági díj, adomány
    124. A Szövetség egyéni tagjai tagdíjat fizetnek, amelyrõl a helyi szervezetek nyilvántartást vezetnek. Évente a területi szervezetek a tagdíj-befizetéssel kapcsolatosan összesítõt készítenek.
    A tagdíj kifizetésének bizonyítéka a tagsági könyv lepecsételése illetve a tagdíj átvételét igazoló nyugta.
    125. Az RMDSZ révén tisztséget nyert tagok tagdíját az SZKT szabályozza.
    126. Adományok alatt értjük azokat a magán vagy jogi személyek által a törvényes keretek betartásával nyújtott pénzbeli juttatásokat, szolgáltatásokat illetve javakat, amelyek a Szövetség tevékenységét támogatják.
    127. Az állami támogatásból származó alapokat, a törvény értelmében, az Ügyvezetõ Elnökség kezeli.
    128. A Szövetség költségvetésébõl a területi szervezetek és platformok az SZKT által jóváhagyott kritériumok alapján anyagi támogatáshoz jutnak.
    Az Ügyvezetõ Elnökség a költségvetés lehetõségei szerint támogatja a Szövetség nem politikai érdekképviseletet ellátó társult szervezeteit.
    Az SZKT tagjai, a Szövetség érdekében kifejtett tevékenységük során a szövetségi költségvetésbõl költségtérítésben részesülnek. Kivételt képeznek a parlamenti képviselõk, szenátorok, Európai Parlamenti képviselõk, kormányzati tisztségviselõk (helyettes államtitkárokkal bezárólag), megyei tanács elnökök, alelnökök, valamint municípiumok polgármesterei, alpolgármesterei.
     
    XXI. A szövetség megszünéséről
    129. A Szövetség megszűnik, ha az SZKT-nak külön erre a célra összehívott ülése kétharmados többséggel, név szerinti szavazás során dönt a megszűnésrõl, vagy egy másik szervezettel való egyesülésrõl.
    130. Megszűnése vagy felbomlása esetén a Szövetség vagyonáról az SZKT rendelkezik.
    Ha e testület összehívása lehetetlen, akkor a Szövetség vagyonáról a SZÁT dönt. Amennyiben a SZÁT összehívása lehetetlen, akkor a Szövetség vagyonáról a magyar egyházak képviselõibõl létrehozott testület dönt. A felbomlott Szövetség vagyonát e testület az anyanyelvű oktatás fenntartására, kulturális hagyományaink ápolására és intézményes szociális segélynyújtásra köteles fordítani
     
    XXII. A tisztségviselõk kötelezettségeirõl ésösszeférhetetlenségi kritériumairól
    131. A tisztségviselõk kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani a Kongresszus, az SZKT illetve a SZÁT határozatait, nem határolhatják el magukat e testületeknek és a Szövetségi Elnöknek e döntések alapján tett állásfoglalásaitól;
    Azok a személyek, akik más szervezet jelöltjeként az RMDSZ ellen indulnak a helyhatósági, parlamenti, illetve európai parlamenti választásokon, 4 évig nem jelölhetõek, nem választhatóak és nem nevezhetõek ki sem az RMDSZ-en belüli, sem az RMDSZ által jelölt tisztségekbe;
    A SZÁT esetenkénti felmentést adhat az elõbbi bekezdés elõírása alól;
    Az RMDSZ listáján mandátumhoz jutó polgármesterek, megyei tanácsi elnökök, alelnökök, helyi- illetve megyei tanácsosok kötelesek a helyi, területi illetve megyei szervezetek működését meghatározó szervezeti és működési szabályokban rögzített módon, de legalább évente egyszer beszámolni tevékenységükrõl a TKT-nak, illetve helyi szervezet elnökségének, , továbbá e tisztségviselõk kötelesek tiszteletben tartani és végrehajtani a helyi szervezetek illetve TKT tevékenységüket érintõ határozatait.
    132. A szövetségi tisztségviselõk összeférhetetlenségi kritériumai a következõk:
    • - a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság, a Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság és a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjai, valamint ezek területi szintű testületeinek tagjai nem viselhetnek semmilyen más tisztséget a Szövetség intézményeiben;
    • - az ügyvezetõ elnök nem lehet központi kormányzati tisztségviselõ;
    • - a Szövetségben nem viselhet tisztséget az, aki a Temesvári Nyilatkozat 8. pontjának a hatálya alá esik.
    133. Az összeférhetetlenségek legtöbb 30 napon belül feloldandók.
    Amennyiben az összeférhetetlenség 30 napon belül nem oldódik fel, akkor a tisztségviselõ elveszíti az összeférhetetlenséget okozó tisztségét.
     
    XXIII. Szankciók
    134. A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegõ egyéni taggal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:
    • - figyelmeztetés;
    • - nyilvános figyelmeztetés;
    • - a politikai bizalom megvonása;
    • - a Szövetség testületeiben betöltött tisztségeinek felfüggesztése, illetve megvonása;
    • - kizárás.
    135. Az egyéni tagok elleni szankciókról elsõ fokon a helyi szervezet, másodfokon a Megyei/Területi Állandó Tanács dönt. 
    Polgármesterek, alpolgármesterek, megyei és helyi tanácsosok, megyei koalíciós megállapodás alapján kinevezett igazgatók és aligazgatók, valamint más megyei tisztségekre jelölt személyek ellen alkalmazott szankciókról elsõ fokon a Megyei Egyeztetõ Tanács, másodfokon a SZÁT dönt. Központi kormányzati szerepet vállaló személyek elleni szankciókról a SZÁT dönt.
    Parlamenti képviselõk, szenátorok, Európai Parlamenti képviselõk, SZÁT tagok elleni szankciókról a SZÁT elõterjesztése alapján az SZKT dönt.
    Az a tag, akinek tagsága kizárás folytán szűnik meg, csak a Megyei/Területi Állandó Tanács javaslata alapján, a helyi szervezet HKT vagy választmányának legalább kétharmadának támogatásával vehetõ fel ismét a helyi szervezetbe.
    136. A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegõ területi szervezettel szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:
    • - figyelmeztetés;
    • - nyilvános figyelmeztetés;
    • - a Szövetség testületeiben való részvétel felfüggesztése;
    • - rendkívüli tisztújítás kiírása.
    A kötelezettség megszegésének tényét a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság állapítja meg. A szankcióról az SZKT dönt.
    137. A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegõ platformmal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:
    • - figyelmeztetés;
    • - nyilvános figyelmeztetés;
    • - a Szövetség testületeiben való részvétel felfüggesztése;
    • - feloszlatás.
    A kötelezettség megszegésének tényét a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság állapítja meg. A szankcióról az SZKT dönt.
    138. A Szövetséggel szembeni kötelezettségeit megszegõ társult szervezettel szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók:
    figyelmeztetés;
    • - nyilvános figyelmeztetés;
    • - a Szövetség testületeiben való részvétel felfüggesztése;
    • - társult szervezeti viszony megszüntetése.
    A kötelezettség megszegésének tényét a Szövetségi Szabályzat-Felügyelõ Bizottság állapítja meg.
    139. A Szövetséggel szembeni kötelezettség megszegésének minõsül az is, ha egy tag vagy tisztségviselõ helyhatósági vagy parlamenti választások során az RMDSZ jelöltjeivel szemben indul, támogatja az ellenjelölteket, az RMDSZ jelöltjeinek nem támogatására buzdít, avagy nem választási idõszakban a Szövetség támogatásának megvonására buzdítja a magyarságot, valamely társult, vagy nem társult civil társadalmi vagy politikai szervezõdést.
     
    XXIV. Átmeneti rendelkezések
    140. A Kongresszustól számított 60 napon belül a parlamenti csoport benyújtja az SZKT-hoz elfogadás végett a szabályzatát.
    A Szövetségi elnök, a Szövetségi Állandó Tanács megválasztására, feladat és jogkörére vonatkozó rendelkezései jelen Alapszabályzat elfogadásának napján lépnek hatályba. 
    Az Alapszabályzat egyéb rendelkezései 2007. október 31-én lépnek hatályba.
    141. A területi szervezetek, platformok, társult szervezetek a jelen Alapszabályzatnak az RMDSZ Közlönyben való kihirdetésétõl számított 6 hónapon belül összhangba hozzák saját alapszabályzatukat az RMDSZ Alapszabályzatával, és az ettõl számított 30 napon belül eljuttatják a SZSZFB-hez. Amennyiben ezen szervezetek alapszabályzata egy adott kérdésben nem tartalmaz tételes rendelkezést, akkor abban a kérdésben az országos Alapszabályzat rendelkezései az irányadóak.
    142. Az újonnan megválasztott SZSZFB az õt megerõsítõ SZKT ülésétõl számított egy hónapon belül megtartja alakuló ülését.

    Elfogadta az RMDSZ VIII. Kongresszusa. Arad, 2007. március 2-3.
     
     
    Az RMDSZ Alapszabályzatának Mellékletei
    I. Szabályzat a Szövetségi Képviselõk Tanácsának megválasztásáról
    A jelen melléklet szerves részét képezi az RMDSZ érvényben levõ alapszabályzatának.
    I. Az SZKT 53. pont szerinti 74 tagjának a megválasztása
    1. Az SZKT 53. pont szerinti 74 tagját külön erre a célra összehívott küldöttgyűlésen választják.
    2. Jelölt lehet az a személy, aki tagja az RMDSZ területi szervezetén belül működõ valamelyik helyi szervezetnek, illetve az illetõ területen működõ valamely társult szervezetnek, és legkevesebb, a területi választott mandátumok huszonötszörösének megfelelõ RMDSZ tag támogató aláírásával rendelkezik. A támogatóknak szintén az illetõ területi szervezethez kell tartozniuk, és csak egy jelöltet támogathatnak aláírásukkal.
    3. A jelölési határidõ leteltéig, a jelöltek benyújtják pályázatukat a területi elnökséghez. A pályázatnak tartalmaznia kell:
    a jelölt önéletrajzát;
    a területen működõ egyik helyi szervezet által kiállított tagsági igazolvány másolatát;
    kézzel írott nyilatkozatot arról, hogy a parlamenti illetve a helyhatósági választásokon nem indult valamely más párt vagy szervezet színeiben.
    A hiányos, illetve az 5. szakaszban megállapított kizáró jellegű feltételeknek ellentmondó pályázatot a Területi Választási Bizottság nem fogadhatja el.
    4. Az önéletrajznak kötelezõ módon tartalmaznia kell a következõket:
    politikai tevékenység (1989 elõtt és után);
    az RMDSZ keretén belül kifejtett tevékenység;
    a hírszerzõ szolgálatokkal való együtt-működés 1989 elõtt és után.
    5. Nem lehet jelölt az a személy, aki:
    nem tagja legalább 3 hónapja az illetõ területen működõ valamelyik helyi, illetve körzeti RMDSZ szervezetnek, illetve országos vagy területi szintű társult szervezetnek;
    a hírszerzõ szolgálatokkal kapcsolatosan nincs feddhetetlen múltja;
    a parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon más párt, illetve szervezet színeiben indult, az elmúlt 4 évben.
    6. A jelentkezési kritériumok teljesítésének, illetve a kizáró jellegű feltételek meglétének ellenõrzése a TVB feladata.
    A jelölési határidõt követõ 48 órán belül a TVB nyilvánosságra hozza a teljes pályázatot benyújtó jelöltek névsorát.
    7. A jelöltekkel kapcsolatosan a nyilvánosságra hozataltól számított 3 napon belül óvást lehet benyújtani a TVB-hez.
    Óvni csak az 5. szakaszban feltüntetett kizáró jellegű elõírásokkal kapcsolatosan lehet.
    8. A képviselõket választó küldöttgyűlés idõpontját, napirendjét és helyét a Területi Képviselõk Tanácsa határozza meg.
    A küldöttgyűlés a Területi Képviselõk Tanácsa által meghatározott számú küldöttbõl áll. A küldöttek száma nem lehet kevesebb, mint a TKT számának kétszerese.
    A képviseleti normát a legutóbbi parlamenti választásokon az RMDSZ képviselõházi és szenátusi listáira leadott szavazatszám számtani középarányosa képezi.
    A jelölõ küldöttgyűlésen szavazati joggal kizárólag a megbízó helyi szervezet által írásban meghatalmazott személyek rendelkeznek, valamint a TKT és az Alapszabályzat által meghatározott tisztségviselõk
    9. A küldöttgyűlés a küldöttek minõsített többségének jelenlétében határozatképes. Amennyiben a meghirdetett kezdési idõponttól számított két órán belül nincs határozatképességhez szükséges jelenlét, vagy az ülés a jelenlét hiányában megszakad, hét napon belül rendkívüli küldöttgyűlésre kerül sor.
    10. A küldöttgyűlés a jelenlevõ küldöttek mandátumának igazolásával kezdõdik.
    A küldöttgyűlést a TVB elnöke vezeti.
    A jelöltek bemutatása után, a küldöttek titkosan szavaznak.
    A szavazólapon a jelöltek nevei elõtt egy-egy kör található.
    A szavazás golyóstollal történik úgy, hogy a szavazópolgár az általa választott jelölt neve elõtt található körbe egy keresztet ír.
    A választáson érvényes az a szavazat, amelyen a szavazó a területi szervezetet megilletõ mandátumok számával megegyezõ számú jelöltre szavaz.
    A szavazási eljárás megkezdését követõen a TVB elnöke hangosan olvassa fel az igazolt mandátummal rendelkezõ küldöttek névsorát, titkára pedig személyenként átadja a szavazó-cédulát.
    Amennyiben elsõ névsorolvasásra nem szavaz minden egyes igazolt mandátummal rendelkezõ küldött, akkor a névsorolvasást még egyszer meg kell ismételni. Azok az igazolt mandátummal rendelkezõ küldöttek, akik ez alkalommal is hiányoznak, elvesztik szavazati jogukat.
    Az egyenlõ szavazatot kapott két vagy több jelölt részvételével második fordulóra kerül sor.
    11. Az SZKT tagjai a szövetségi elnök, az RMDSZ megyei/területi szervezeteinek elnökei, az RMDSZ listán megválasztott szenátorok és képviselõk, európai parlamenti képviselõk, valamint a területi szervezetek által, a 12 pont szerint megválasztott képviselõk.
    Amennyiben a megyei/területi szervezet elnöke parlamenti mandátummal rendelkezik, ennek megbízottja.
    12. A területi szervezetek által megválasztott SZKT tagok száma szervezetenként a következõ:

    Területi szervezet Megválasztandó képviselõk száma
    Arad 2
    Beszterce-Naszód 1
    Bihar 7
    Brassó 3
    Bukarest 1
    Csík 5
    Fehér 1
    Felsõháromszék 3
    Gyergyó 3
    Hunyad 1
    Kolozs 7
    Háromszék 6
    Krassó-Szörény 1
    Történelmi Máramaros 1
    Maros 12
    Nagybánya 2
    Szatmár 6
    Szeben 1
    Szilágy 3
    Temes 2
    Udvarhelyszék 6
    Ifjúsági szervezetek 11
    ÖSSZESEN 85








    13. Azifjúsági szervezetek 11 jelöltjét és a kritériumoknak eleget tevõplatformok 2-2 képviselõjét az illetõ szervezet legfelsõ döntéshozófóruma jelöli ki, az elõbb leírt módszerrel

    II: AKulturális Autonómia Tanács megválasztható mandátumainak a területiszervezetek, illetve történelmi régiók szerinti leosztása
    A jelen melléklet szerves részét képezi az RMDSZ érvényben levõ alapszabályzatának.
    A KAT-nak azAlapszabályzat 64.pontjának i) alpontja szerinti 75 tagját a megyei,területi szervezetek választják, az alábbi táblázat szerint:

    Területi szervezet Megválasztandó képviselõk száma
    Arad 2
    Bákó 1
    Beszterce-Naszód 1
    Bihar 7
    Brassó 3
    Bukarest 1
    Csík 5
    Fehér 1
    Felsõháromszék 3
    Galac 0
    Gyergyó 3
    Hunyad 1
    Kolozs 7
    Háromszék 6
    Krassó-Szörény 1
    Történelmi Máramaros 1
    Maros 12
    Nagybánya 2
    Szatmár 6
    Szeben 1
    Szilágy 3
    Temes 2
    Udvarhelyszék 6
    Moldova Bákó nélkül 1
    Havasalföld Bukarest nélkül 1
    ÖSSZESEN 75
    Vissza